Mar 18, 2013 3:11 AM
3.: Véleményeim mangákról alfabetikus sorrendben, a keletkezés dátumával (MAL elsődleges címe szerint).
Anime Relations:
Nasu: Andalusia no Natsu
A kismillió "elvetemült" véleményemet leginkább az Animeaddicts.hu-n az adott mű ismertetőjénél rögzítettem az utókor számára, tanulságára.:) Viszont amiknek nincs ismertetője, azok elsüllyednek az általános fórum mélyén - átmentem őket ide:
Abandon the Old in Tokyo (2013.02.01.)
Durván felnőtt oneshot-gyüjtemény. Imádtam. Csak háromszor fél pont minuszt kapott. Fájdalmas, megdöbbentő, perverz.
Bradherley no Basha (2013.04.14.)
Még anno a Ricz féle eroguro cikk kapcsán is bővítettem egy kicsit az olvasnivalóim körét a témában. Akkor merült fel először a mangaka neve (meg a Blade of Immortal animénél, amit szamuráj témában felvettem szintén jó ideje). A csávó egy rajzművész-zseni!!! Emellett mondhatnánk azt, hogy a szexuális kínzások - fantáziák ábrázolása alapján egy mocskos, beteg állat. Ugyanakkor inkább csak keresletet szolgált ki - anyagi érdekből és művészi hiúságból. Később kissé mentegetőzik is ezen korai korszaka miatt és egyfajta "vezeklés" érezhető a mangáiban a korábban általa is gyalázott női nem felé. Érdekes, hogy a KeLa által is említett eroguro artbook-nak nincs MAL-on adatlapja, meg olvastam egy yuri DJ-t (Darkstalkers-re épülőnek tűnt) tőle, annak se. Ami meglepő, hogy még ezen "keményvonalas" munkáiban is sok a kifejezett művészi értékkel bíró tartalom, ill. némi gyönyörű erotika. Kár volt hentai és guro irányba is elvinni... Még akkor is, ha egy bizonyos határt nem-, ill. sokkal kevésbé lépett át mint mások.
Az 'Emerald" a 'Sister Generator'-ból bárkinek ajánlható a szerzőtől, de ez a mangája csak "érettebb" közönségnek való, egy 16-os/18-as karika minimum elfér rajta. Őszintén szólva átfutott az is az agyamon, hogy írjak-e róla. Mert elég szélsőséges darab és ha felhívom rá a figyelmet, lehet, hogy olyanok is elolvassák, akiknek nem kéne. Tényleg NEM VALÓ MINDENKINEK, de mivel briliáns cucc hibáival együtt is, muszáj ajánlanom. Szóval csak egy egykötetes. Gyönyörű a rajzolása! Mesteri! Ami bajom volt vele, hogy kb. mindenkinek ugyanúgy néz ki az arca. Sok alkotónál van ez így - de engem zavar. A cucc erősen provokatív!!! Intellektuálisan és érzelmileg is felzaklathat! Olvastam, hogy volt, akinek már az első 20 oldalban felfordult a gyomra és nem bírta továbbvinni. Tény, hogy nekem is "félig megölte a lelkem", de nem volt annyira naturális - szögezzük le, hogy nem pornó és nem horror, a történések többségét nem mutatja be - amitől még az olvasónak egyáltalán nem lesz könnyebb, pszichológiailag igénybe vesz. Konkrétan már megint kicsit szégyelltem magam, hogy férfi vagyok. A rövidsége ellenére egyébként még ezen belül is több rövidebb, lazán összekötött sztoriból áll. A történetvezetés rendben van - már annak, aki bírja az epizodikusságot. A mögöttes tartalom kemény és veretes - aki az ilyesmit nem látja, nem is érdemes belekezdenie. Nem mintha el lenne dugva, csak nincs kimondva. A női létről. A férfiakról. A "nagy emberekről", politikáról, társadalmi különbségekről. Reményről és reménytelenségről. Gonoszról és jóról. Bűnről és bűnhődésről. Megváltásról. AZ EMBERRŐL. A történet kapcsán némi tetőpontot hiányoltam, bár teljesen érthető utólag az egész egysíkúsága és talán ettől még fájdalmasan reálisabb. Meg a végével sem voltam teljesen elégedett. Kétségkívül hatásvadász darab - de jól csinálja! Ingadoztam, hogy lefele kerekítsem-e 8-ra vagy fel 9-re.
Endo Hiroki Tanpenshu (2013.02.01.)
Komoly, sötét és szexualitással átszött, de tizenévesekhez is szóló oneshot-ok - nem ecchi, de van "hentai-melléklete".
Fuyu Hanabi (2013.08.29.)
A Densha Otoko-ban (Train man)-ben megtetszett a rajzolás, ezért fogtam neki ennek ugyanazon mangakától. Kellemes, könnyed egykötetes volt, sporttal, romantikával, humorral, felnőttek kapuzárási pánikával, médiakritikával. A látványra, rajzolásra 10/10-et adnék, részletes volt, kidolgozott, szép és egyedi. Kicsit európiai képregényes hatású karakterábrázolással. E miatt már veszem is fel az alkotótól a következő olvasnivalót. Viszont a sztori túl egyszerű. Az elején még valamennyire ígéretes, de a végére átlag alattinak mondanám. Értékelésben eleinte 6 és 8 között ingadoztam, de a végére 5-nél többet nem tudok rá adni.
Gogo Monster (2013.03.22.)
A mangakája készítette a Tekkon Kinkreet-et, aminek imádtam az animeverzióját (meg az AA-ra nemrég felkerült Takemitsu Zamurai-t is). Ez is hasonló extravagáns pszichológiai utazás gyerekekkel. Nekem az első fele sajnos nagyon unalmas lett, de a második felére kibontakozik és grafikai megoldásokban is mutat maradandót, egyedit (ha nem is mind tetszett - pl. a sötétséggel voltak gondjaim).
Good-bye (2013.06.18.)
Pontszámban az 'Abandon the Old..."-al egyezőt kapott tőlem, de ezt már betettem kedvencnek is. Ugyan kicsit keserű szájízzel, de betettem. Ugyanis a 9 rövid történetből 3, az első kettő és az utolsó zseniális 10/10 és vita nélkül kedvenc szint nálam (egyébként ez a 3 volt a Tatsumi filmben az "Abandon..." kettője mellett). Viszont a kötet szerkesztői persze voltak olyan ésszerűek, hogy középre tölteléknek gyengébbeket tettek. Úgyhogy a belső egyik egyharmad érdekes és még jó, ha nem is kiemelkedő, meg van egyharmad, ami már inkább csak átlagos körüli. De pl. az előszó szuper lett és van utószóként interjú is a készítővel - ami már nem annyira nagy szám. A grafikával és a történetek lezárásával, értelmezhetőségével kapcsolatosan itt is felhozhatóak apróbb kritikák. Plusz én kicsit túl soknak éreztem a szexuális tartalmat - mintha részben e köré fűzték volna fel ezt a válogatást. Viszont pozitívum, hogy a történetek változatossága jó lett és a látványvilágé is. Ráadásul az első és az utolsó sztori, a Hell és a Good-Bye minden idők legjobb rövid mangái között van - vagy legalábbis ott a helyük szerintem egyértelműen. Szóval egyelőre kedvenc, aztán meglátjuk, hogy olvasok-e a szerzőtől még jobbat, ami kiütheti ezt.
Japan as Viewed by 17 Creators (2013.03.22.)
A borítókép alapján kicsit többre számítottam. 8 + 8 rövid történet japán és francia alkotóktól. Ami érdekes és izgalmas benne, hogy egyfajta 'képregény-típus történeti áttekintés'. Vagyis a képregények típusainak (rajztechnika, panelezés, szövegbeillesztés tekintetében) széles tárházát vonultatja fel, pl. van több olyan darabja melyben a szöveg a képen kívül van. Az egyes sztorik közül viszont csak kevés tetszett akár történet, akár grafika alapján. A 4. történet volt az egyik, ami bejött (Now I Can Die! - Aurélia Aurita). Bolondos, frivol, de tartalmas csajos kis firkálmány - jó szívvel ajánlható megtekintésre.
Japan Tengu Party Illustrated (2012.03.22.)
Annak idején nem figyeltem, hogy a Nasu: Andalusia no Natsu c. Ghibli-szerű spanyol kerékpárversenyes - családregényes animefilm is mangán alapszik. Ezt a mangát is ő készítette - tőle is muszáj lesz még olvasnom. Egyébként nagyon nyögvenyelősen, szenvedősen haladtam a mangával, sokmindent lehet a szemére hányni. Viszont a grafikája többször zseniális, varázslatos, művészi, gyönyörű - mármint a maga egyedi módján... Régies metszetek, tusrajzok hangulata keveredik benne. Bár a karakterek anatómiailag "elcsúszkálnak"-torzulnak, de láthatóan ez nem a hozzáértés hiányából adódik. Nagyon jók a lendületes, skiccelt vonalvezetések, a markáns perspektíva-váltások. Sajnos igen nehezen követhető manga: A történet, a szereplők, sőt a szöveg maga is annyira abszurd, szürreális. A manga második felében ráadásul a grafika kidolgozottsága is csökken sokszor - bár okkal alkalmazott és célszerűen, de ezzel kiveszett belőle többször az, amiért végigvittem. Aminek egyébkét örülök, bár ezután sem lett semmivel sem tisztább, hogy akkor most mit is tetszettem befogadni...
NASA (2013.02.01.)
Kimondottan felnőttesebb rövid egyfejezetesek. Az a baj, hogy nagyon változó színvonalúak. A zseniális fricskák mellett vannak gyengébb történetei is.
Ping Pong (2013.04.22.)
Lassan indul a történet és ezzel együtt a grafika is jellegtelen, mondhatni unalmas. De amint kissé kimászik a főszereplőnk a depresszív érdektelenségéből, kissé felpaprikázódik, ahogy beindul a sport- és verseny-jelleg: máris sodor magával a manga, izgalmas lesz és a grafika is életre kel (persze a magakára jellemző egyedi stílusban, ami a mainstreamhez szokottaknak szimplán ronda/béna lehet). Sport mangát még talán nem is olvastam, mindenesetre a közepe táján bevallom kicsit eluntam a meccseket. A sztori és a mögöttes tartalom kicsit túl egyszerű, viszont a végére azért helyére kerül, "rétegződik, körbeér". Az erőteljes, zseniális sportra jellemző sebesség-, lendület-, erő-, dinamika- stb. ábrázolásokon, a perspektívákon és a panelezésen csak ámultam - egyre jobban, ahogy haladtunk a befejezés felé. A pici csipkelődés, poénkodás is szórakoztató volt, meg a (mangakához képest) falatka őrültség és realitáson túliság is. Jó volt végig, de nálam nem ugrotta meg tisztán a nagyon jó határt - bár egyértelműen sokszor körülötte lébecolt. Egy halovány 8/10-et azért kap. Természetesen egyáltalán nem a sportról/asztaliteniszről szól (ahogy pl. a mechák sem holmi technikai témájú cuccosok), hanem a karakterekről, vívódásaikról, kapcsolataikról. Viszont a sportrészek, meccselések jó kis izgalmat visznek bele. Shounen- és vígjáték-hangulat nem jellemző rá, meglehetősen reális "coming of age" (hogyhijják ezt magyarul szépen?) sztori, annak némi pszichológiai vonzataival, seinen tálalásban. Apró érdekesség, hogy (már megint) elég sokat szerepel a Rubik-kocka.
Megjegyzendő, hogy egy többszörösen díjnyertes (bár csak apróbb területeken és csak hazájában) filmet is készítettek belőle, ahol kicsit csavartak a yin-yang főszereplőpároson és a manga befelé forduló, zárkózott, különc Smile-jával ellentétben itt Peco-t helyezik előtérbe (és még hiperaktívabbra, bolondabbra, menőbbre formálják, mint a mangában). Mindig is mozgófilm-párti voltam, de itt a manga mellett teszem le a voksom: az tartalmában, mondanivalójában részletesebb, jobban kibontott, a látvány művészibb, egyedibb és izgalmasabb is. Habár a film meglehetősen hűen követi a mangát, ezt itt most pont hátrányára írtam: kicsit vártam volna, hogy bátrabban nyújtson új élményt. Meg nekem túlságosan B-kategóriás tévéfilm hatású lett.
Yuretsuzukeru (2013.10.19.)
Minden idők egyik legbetegebb, legfurább mangája - legalábbis azok között, amik ezen felül még értelmesek és jók is...
A 18-as karika egyértelműen ott virít ezen a oneshot-gyűjteményen: nem pornográf (!!!), de rengeteget használ explicit pornográf jeleneteket, kis túlzással minden második oldalon dugnak benne és ezt naturálisan, premier plánban tálalják is az olvasónak. Már egy kicsit kevesebb f@sz & p1n@ (bocs) is jót tett volna a mangának, azok nonstop arcunkba tolása nélkül meg egyértelműen kiváló lenne a cucc (félreértés ne essék: a szexjelenetek akár maradhattak volna ugyanebben a jelentős arányban).
A mangaka több rövidjét is elolvastam egyébként és mind érdekes volt, ahogy az AA-n ismertetővel bíró Velveteen & Mandala is. Mindenhol erős a rajzolásban az amatőr hatás, a skiccjelleg, ugyanakkor a nagyon profi, művészi képi megoldások is rendszeresen feltűnnek bennük. Mindig jellemző több-kevesebb nyílt szexualitás és brutalitás, melyek mellett a groteszk, a szatíra és a szürrealitás is erős szerepet kap. Sokaknak nem ajánlható, némelyeknek pedig nagyon-nagyon ajánlott.
Yuutai Nova (2013.10.01.)
Nem rossz, nem rossz - de vannak jobbak képi világban, meg történetben is. Főként a történet kidolgozottsága, összeszedettsége tekintetében vannak gondok, de a rajzolás is túl egyszerű, amatőr hatású néha.
Mindenesetre nagyon olvastatja magát, sodró és izgalmas. Látványban meg nagyon frankó a testen kívüli élmények, a szellemi- vagy lélek formában történő ügyködések ábrázolása. Van jó pár oldalkompozíció, ami kiemelkedően izgalmas és fura. Leginkább ezért ajánlanám, de ezért mindenképpen.
Nekem gond volt, hogy nagyon korspecifikus, tizenévesekre szabott. Amúgy érdekes, tetszett. De túl "szétfolyó" a sztori ahhoz, hogy jónak mondjam. Sőt ezzel a kicsit hirtelen véggel igazából lehet, hogy gyengének kellett volna értékelnem. A Mangaupdates-en írják hozzászólók, hogy a kiadó nem kérhetett tovább a sorozatból - nem néztem utána, de érezhetően lett volna még a cuccban 1-2 kötet legalább, majdnem csak felvezetés volt, ami eddig történt. Igazából itt is a sztori többet ígért, mint ami végül lett belőle. Két kötetnyiben is több kijöhetett volna belőle, ameddig jutottak vele.
Nem hentai, sőt még ecchinek sem mondanám, de a meztelenkedés, a szex és a szexuális vágy központi témái. Vizuálisan is igen gyakran botlunk ezekbe. A "romantikus lányregényeket" kedvelőknek azért sem ajánlható, mert a mangakára (az Aku no Hana alkotója) jellemzően az érzelmeket-vágyakat a "mocskos realitás" és különböző deformitások felől sem pironkodik megközelíteni.
Abandon the Old in Tokyo (2013.02.01.)
Durván felnőtt oneshot-gyüjtemény. Imádtam. Csak háromszor fél pont minuszt kapott. Fájdalmas, megdöbbentő, perverz.
Bradherley no Basha (2013.04.14.)
Még anno a Ricz féle eroguro cikk kapcsán is bővítettem egy kicsit az olvasnivalóim körét a témában. Akkor merült fel először a mangaka neve (meg a Blade of Immortal animénél, amit szamuráj témában felvettem szintén jó ideje). A csávó egy rajzművész-zseni!!! Emellett mondhatnánk azt, hogy a szexuális kínzások - fantáziák ábrázolása alapján egy mocskos, beteg állat. Ugyanakkor inkább csak keresletet szolgált ki - anyagi érdekből és művészi hiúságból. Később kissé mentegetőzik is ezen korai korszaka miatt és egyfajta "vezeklés" érezhető a mangáiban a korábban általa is gyalázott női nem felé. Érdekes, hogy a KeLa által is említett eroguro artbook-nak nincs MAL-on adatlapja, meg olvastam egy yuri DJ-t (Darkstalkers-re épülőnek tűnt) tőle, annak se. Ami meglepő, hogy még ezen "keményvonalas" munkáiban is sok a kifejezett művészi értékkel bíró tartalom, ill. némi gyönyörű erotika. Kár volt hentai és guro irányba is elvinni... Még akkor is, ha egy bizonyos határt nem-, ill. sokkal kevésbé lépett át mint mások.
Az 'Emerald" a 'Sister Generator'-ból bárkinek ajánlható a szerzőtől, de ez a mangája csak "érettebb" közönségnek való, egy 16-os/18-as karika minimum elfér rajta. Őszintén szólva átfutott az is az agyamon, hogy írjak-e róla. Mert elég szélsőséges darab és ha felhívom rá a figyelmet, lehet, hogy olyanok is elolvassák, akiknek nem kéne. Tényleg NEM VALÓ MINDENKINEK, de mivel briliáns cucc hibáival együtt is, muszáj ajánlanom. Szóval csak egy egykötetes. Gyönyörű a rajzolása! Mesteri! Ami bajom volt vele, hogy kb. mindenkinek ugyanúgy néz ki az arca. Sok alkotónál van ez így - de engem zavar. A cucc erősen provokatív!!! Intellektuálisan és érzelmileg is felzaklathat! Olvastam, hogy volt, akinek már az első 20 oldalban felfordult a gyomra és nem bírta továbbvinni. Tény, hogy nekem is "félig megölte a lelkem", de nem volt annyira naturális - szögezzük le, hogy nem pornó és nem horror, a történések többségét nem mutatja be - amitől még az olvasónak egyáltalán nem lesz könnyebb, pszichológiailag igénybe vesz. Konkrétan már megint kicsit szégyelltem magam, hogy férfi vagyok. A rövidsége ellenére egyébként még ezen belül is több rövidebb, lazán összekötött sztoriból áll. A történetvezetés rendben van - már annak, aki bírja az epizodikusságot. A mögöttes tartalom kemény és veretes - aki az ilyesmit nem látja, nem is érdemes belekezdenie. Nem mintha el lenne dugva, csak nincs kimondva. A női létről. A férfiakról. A "nagy emberekről", politikáról, társadalmi különbségekről. Reményről és reménytelenségről. Gonoszról és jóról. Bűnről és bűnhődésről. Megváltásról. AZ EMBERRŐL. A történet kapcsán némi tetőpontot hiányoltam, bár teljesen érthető utólag az egész egysíkúsága és talán ettől még fájdalmasan reálisabb. Meg a végével sem voltam teljesen elégedett. Kétségkívül hatásvadász darab - de jól csinálja! Ingadoztam, hogy lefele kerekítsem-e 8-ra vagy fel 9-re.
Endo Hiroki Tanpenshu (2013.02.01.)
Komoly, sötét és szexualitással átszött, de tizenévesekhez is szóló oneshot-ok - nem ecchi, de van "hentai-melléklete".
Fuyu Hanabi (2013.08.29.)
A Densha Otoko-ban (Train man)-ben megtetszett a rajzolás, ezért fogtam neki ennek ugyanazon mangakától. Kellemes, könnyed egykötetes volt, sporttal, romantikával, humorral, felnőttek kapuzárási pánikával, médiakritikával. A látványra, rajzolásra 10/10-et adnék, részletes volt, kidolgozott, szép és egyedi. Kicsit európiai képregényes hatású karakterábrázolással. E miatt már veszem is fel az alkotótól a következő olvasnivalót. Viszont a sztori túl egyszerű. Az elején még valamennyire ígéretes, de a végére átlag alattinak mondanám. Értékelésben eleinte 6 és 8 között ingadoztam, de a végére 5-nél többet nem tudok rá adni.
Gogo Monster (2013.03.22.)
A mangakája készítette a Tekkon Kinkreet-et, aminek imádtam az animeverzióját (meg az AA-ra nemrég felkerült Takemitsu Zamurai-t is). Ez is hasonló extravagáns pszichológiai utazás gyerekekkel. Nekem az első fele sajnos nagyon unalmas lett, de a második felére kibontakozik és grafikai megoldásokban is mutat maradandót, egyedit (ha nem is mind tetszett - pl. a sötétséggel voltak gondjaim).
Good-bye (2013.06.18.)
Pontszámban az 'Abandon the Old..."-al egyezőt kapott tőlem, de ezt már betettem kedvencnek is. Ugyan kicsit keserű szájízzel, de betettem. Ugyanis a 9 rövid történetből 3, az első kettő és az utolsó zseniális 10/10 és vita nélkül kedvenc szint nálam (egyébként ez a 3 volt a Tatsumi filmben az "Abandon..." kettője mellett). Viszont a kötet szerkesztői persze voltak olyan ésszerűek, hogy középre tölteléknek gyengébbeket tettek. Úgyhogy a belső egyik egyharmad érdekes és még jó, ha nem is kiemelkedő, meg van egyharmad, ami már inkább csak átlagos körüli. De pl. az előszó szuper lett és van utószóként interjú is a készítővel - ami már nem annyira nagy szám. A grafikával és a történetek lezárásával, értelmezhetőségével kapcsolatosan itt is felhozhatóak apróbb kritikák. Plusz én kicsit túl soknak éreztem a szexuális tartalmat - mintha részben e köré fűzték volna fel ezt a válogatást. Viszont pozitívum, hogy a történetek változatossága jó lett és a látványvilágé is. Ráadásul az első és az utolsó sztori, a Hell és a Good-Bye minden idők legjobb rövid mangái között van - vagy legalábbis ott a helyük szerintem egyértelműen. Szóval egyelőre kedvenc, aztán meglátjuk, hogy olvasok-e a szerzőtől még jobbat, ami kiütheti ezt.
Japan as Viewed by 17 Creators (2013.03.22.)
A borítókép alapján kicsit többre számítottam. 8 + 8 rövid történet japán és francia alkotóktól. Ami érdekes és izgalmas benne, hogy egyfajta 'képregény-típus történeti áttekintés'. Vagyis a képregények típusainak (rajztechnika, panelezés, szövegbeillesztés tekintetében) széles tárházát vonultatja fel, pl. van több olyan darabja melyben a szöveg a képen kívül van. Az egyes sztorik közül viszont csak kevés tetszett akár történet, akár grafika alapján. A 4. történet volt az egyik, ami bejött (Now I Can Die! - Aurélia Aurita). Bolondos, frivol, de tartalmas csajos kis firkálmány - jó szívvel ajánlható megtekintésre.
Japan Tengu Party Illustrated (2012.03.22.)
Annak idején nem figyeltem, hogy a Nasu: Andalusia no Natsu c. Ghibli-szerű spanyol kerékpárversenyes - családregényes animefilm is mangán alapszik. Ezt a mangát is ő készítette - tőle is muszáj lesz még olvasnom. Egyébként nagyon nyögvenyelősen, szenvedősen haladtam a mangával, sokmindent lehet a szemére hányni. Viszont a grafikája többször zseniális, varázslatos, művészi, gyönyörű - mármint a maga egyedi módján... Régies metszetek, tusrajzok hangulata keveredik benne. Bár a karakterek anatómiailag "elcsúszkálnak"-torzulnak, de láthatóan ez nem a hozzáértés hiányából adódik. Nagyon jók a lendületes, skiccelt vonalvezetések, a markáns perspektíva-váltások. Sajnos igen nehezen követhető manga: A történet, a szereplők, sőt a szöveg maga is annyira abszurd, szürreális. A manga második felében ráadásul a grafika kidolgozottsága is csökken sokszor - bár okkal alkalmazott és célszerűen, de ezzel kiveszett belőle többször az, amiért végigvittem. Aminek egyébkét örülök, bár ezután sem lett semmivel sem tisztább, hogy akkor most mit is tetszettem befogadni...
NASA (2013.02.01.)
Kimondottan felnőttesebb rövid egyfejezetesek. Az a baj, hogy nagyon változó színvonalúak. A zseniális fricskák mellett vannak gyengébb történetei is.
Ping Pong (2013.04.22.)
Lassan indul a történet és ezzel együtt a grafika is jellegtelen, mondhatni unalmas. De amint kissé kimászik a főszereplőnk a depresszív érdektelenségéből, kissé felpaprikázódik, ahogy beindul a sport- és verseny-jelleg: máris sodor magával a manga, izgalmas lesz és a grafika is életre kel (persze a magakára jellemző egyedi stílusban, ami a mainstreamhez szokottaknak szimplán ronda/béna lehet). Sport mangát még talán nem is olvastam, mindenesetre a közepe táján bevallom kicsit eluntam a meccseket. A sztori és a mögöttes tartalom kicsit túl egyszerű, viszont a végére azért helyére kerül, "rétegződik, körbeér". Az erőteljes, zseniális sportra jellemző sebesség-, lendület-, erő-, dinamika- stb. ábrázolásokon, a perspektívákon és a panelezésen csak ámultam - egyre jobban, ahogy haladtunk a befejezés felé. A pici csipkelődés, poénkodás is szórakoztató volt, meg a (mangakához képest) falatka őrültség és realitáson túliság is. Jó volt végig, de nálam nem ugrotta meg tisztán a nagyon jó határt - bár egyértelműen sokszor körülötte lébecolt. Egy halovány 8/10-et azért kap. Természetesen egyáltalán nem a sportról/asztaliteniszről szól (ahogy pl. a mechák sem holmi technikai témájú cuccosok), hanem a karakterekről, vívódásaikról, kapcsolataikról. Viszont a sportrészek, meccselések jó kis izgalmat visznek bele. Shounen- és vígjáték-hangulat nem jellemző rá, meglehetősen reális "coming of age" (hogyhijják ezt magyarul szépen?) sztori, annak némi pszichológiai vonzataival, seinen tálalásban. Apró érdekesség, hogy (már megint) elég sokat szerepel a Rubik-kocka.
Megjegyzendő, hogy egy többszörösen díjnyertes (bár csak apróbb területeken és csak hazájában) filmet is készítettek belőle, ahol kicsit csavartak a yin-yang főszereplőpároson és a manga befelé forduló, zárkózott, különc Smile-jával ellentétben itt Peco-t helyezik előtérbe (és még hiperaktívabbra, bolondabbra, menőbbre formálják, mint a mangában). Mindig is mozgófilm-párti voltam, de itt a manga mellett teszem le a voksom: az tartalmában, mondanivalójában részletesebb, jobban kibontott, a látvány művészibb, egyedibb és izgalmasabb is. Habár a film meglehetősen hűen követi a mangát, ezt itt most pont hátrányára írtam: kicsit vártam volna, hogy bátrabban nyújtson új élményt. Meg nekem túlságosan B-kategóriás tévéfilm hatású lett.
Yuretsuzukeru (2013.10.19.)
Minden idők egyik legbetegebb, legfurább mangája - legalábbis azok között, amik ezen felül még értelmesek és jók is...
A 18-as karika egyértelműen ott virít ezen a oneshot-gyűjteményen: nem pornográf (!!!), de rengeteget használ explicit pornográf jeleneteket, kis túlzással minden második oldalon dugnak benne és ezt naturálisan, premier plánban tálalják is az olvasónak. Már egy kicsit kevesebb f@sz & p1n@ (bocs) is jót tett volna a mangának, azok nonstop arcunkba tolása nélkül meg egyértelműen kiváló lenne a cucc (félreértés ne essék: a szexjelenetek akár maradhattak volna ugyanebben a jelentős arányban).
A mangaka több rövidjét is elolvastam egyébként és mind érdekes volt, ahogy az AA-n ismertetővel bíró Velveteen & Mandala is. Mindenhol erős a rajzolásban az amatőr hatás, a skiccjelleg, ugyanakkor a nagyon profi, művészi képi megoldások is rendszeresen feltűnnek bennük. Mindig jellemző több-kevesebb nyílt szexualitás és brutalitás, melyek mellett a groteszk, a szatíra és a szürrealitás is erős szerepet kap. Sokaknak nem ajánlható, némelyeknek pedig nagyon-nagyon ajánlott.
Yuutai Nova (2013.10.01.)
Nem rossz, nem rossz - de vannak jobbak képi világban, meg történetben is. Főként a történet kidolgozottsága, összeszedettsége tekintetében vannak gondok, de a rajzolás is túl egyszerű, amatőr hatású néha.
Mindenesetre nagyon olvastatja magát, sodró és izgalmas. Látványban meg nagyon frankó a testen kívüli élmények, a szellemi- vagy lélek formában történő ügyködések ábrázolása. Van jó pár oldalkompozíció, ami kiemelkedően izgalmas és fura. Leginkább ezért ajánlanám, de ezért mindenképpen.
Nekem gond volt, hogy nagyon korspecifikus, tizenévesekre szabott. Amúgy érdekes, tetszett. De túl "szétfolyó" a sztori ahhoz, hogy jónak mondjam. Sőt ezzel a kicsit hirtelen véggel igazából lehet, hogy gyengének kellett volna értékelnem. A Mangaupdates-en írják hozzászólók, hogy a kiadó nem kérhetett tovább a sorozatból - nem néztem utána, de érezhetően lett volna még a cuccban 1-2 kötet legalább, majdnem csak felvezetés volt, ami eddig történt. Igazából itt is a sztori többet ígért, mint ami végül lett belőle. Két kötetnyiben is több kijöhetett volna belőle, ameddig jutottak vele.
Nem hentai, sőt még ecchinek sem mondanám, de a meztelenkedés, a szex és a szexuális vágy központi témái. Vizuálisan is igen gyakran botlunk ezekbe. A "romantikus lányregényeket" kedvelőknek azért sem ajánlható, mert a mangakára (az Aku no Hana alkotója) jellemzően az érzelmeket-vágyakat a "mocskos realitás" és különböző deformitások felől sem pironkodik megközelíteni.
Posted by
balaaz
| Mar 18, 2013 3:11 AM |
Add a comment